Életünk babával

 Szerintem minden első gyermekes anyuka, miután hazajöttek a kórházból, keresi a megfelelő szoptatási/etetési pozíciót. Talán tápszernél kicsit egyszerűbb a helyzet, ki lehet alakítani egy állandó módszert, általában ölben tartják ilyenkor a babát, és amíg nem ül a baba, ezt lehet alkalmazni. Szoptatást sok minden befolyásolhatja, vigyázni kell a testtartásra, a mellekre, a baba kényelmére és egészségére is. Én tavaly karácsonyra, mikor még vártuk Sárit, a férjemtől egy szoptatós párnát kaptam. Akkor nem is tudtam, hogy ez mennyire hasznos, komolyan érdemes beszerezni mindenkinek, aki megteheti. (Vagy kérjétek előtte karácsonyra, születésnapra :) ). Van sokféle, olyan, amit csak az alkarra kell ráhúzni, olyan ami a derék oldalára tehető, és olyan ami teljesen körbeér minket és össze lehet kötni. Az első kettő nyilván kisebb, jobban elfér, utazáshoz is magunkkal lehet vinni. Nekema 3. típusú van, körbeér, hátul összekötöm, és így kényelmesen ülve lehet szoptatni a babát. Egyébként l...

 Talán már írtam, Sárit a kezdetektől fogva szoptatom. Szerencsére már a kórházban beindult a tej (inkáb berobbant!), és azóta is tudom szoptatni. Tudom, hogy ez nem mindig ilyen egyszerű. Sok ismerősöm egyáltalán nem tud/tudott szoptatni, és olyan is van, akinek nagy nehézségek árán indult csak be a tej. Én nem tudom, mitől függ, lehet genetika, testalkat, rákészülés, nem tudom, de az biztos, hogy akarni is kell. Sajnos olyan ismerősöm is van, aki bár szoptathatott volna, de nem akart. Jaj, az ilyet nem tudom megérteni! 😣 (itt azt értem, hogy kényelmi okok miatt nem akar: lusta, nincs kedve, nehogy megereszkedjen a melle stb.) Na mindegy, nem is róluk írok most. Nyilván a legjobb az lenne, ha minden baba kaphatna anyatejet, de tudom, hogy ez nem mindig valósulhat meg. Pl. traumás szülésnél, vagy császármetszésnél előfordulhat, hogy egyáltalán nem tud szoptatni az anyuka. Vagy olyan is van, hogy a baba nem akarja elvenni a mellbimbót. Szerintem és a szakirodalmak szerint is, minél...